Moszhum hótalpalása

Moszhum hótalpcsapása

Kezdetben a jávorszarvasnak hat végtagja volt. Ő maga szent volt. Senki őt
utolérni nem bírta, senki őt megölni nem bírta.
Egyszer azt mondja Moszhum:
􀀀Miért van ez így, hogy ember őt megölni nem tudja, semmiképp elejteni nem
tudja?
Elhatározta: kell valamit tenni, hogy a jávor az ember számára elérhető legyen,
hogy belőle valami haszna legyen.
Azt mondta Moszhum:
􀀀Ha úgy rendeltetett, hogy téged az ember egyen meg, úgy minek neked hat
végtag?
Így eltökélvén magát, sima vidrabőrrel borított hótalpat kötött, majd fogta a
kardját s a jávorszarvas nyomába eredt. Űzte azt a hegy déli végétől az északi
végéig, s ott utol is érte. Kardjával egyet suhintva levágta a jávorszarvas két
hátulsó lábát. Azok leestek a jávorszarvas mellé. Négy függőlegesen elhelyezkedő
csillag képében a Jávorszarvastól valamelyest alább ott tükröződnek az égen.
Ez okból van a jávorszarvasnak kidomborodó hátulja, mivelhogy a hátulsó lábait
levágták.
Ez időtől fogva a jávorszarvas elérhető lett, s az emberek elkezdtek rá vadászni.
Csakhogy szent maradt mégis. Ha jávorszarvashúst főzöl, a vizet háromszorra
kell hozzáönteni a zubogó kondérba.
Moszhum e jótette miatt odafenn tükröződik. Futott a jávorszarvas után,
hótalpcsapása az égen látható, úgy nevezik: Moszhum hótalpcsapása. Futott
sebesen a jávorszarvas nyomában, eközben mindkét felől hócsomók potyogtak,
hódarabok hullottak, ezért hótalpcsapása mindkét oldalán sok a csillag: ez a
Moszhum hótalpcsapása – más szóval: a Tejút. Az általa elejtett jávorszarvas
úgyszintén a mennybolton tükröződik, úgy is nevezik a manysik: Jávorszarvas.
Ez a Nagy Medve csillagképe.

A mesét beküldte: Zergevirág. Köszönet érte:)